Krisztus nemzetségi táblázata (József)   (Mt 1:1-18)
Krisztus fogantatása, neve, születése   (Mt 1:18-26)
Keleti bölcsek   (Mt 2:1-13)
Krisztus Egyiptomba menekülése   (Mt 2:13-16)
Heródes gyermekgyilkossága   (Mt 2:16-19)
Jézus visszatérése és Názáretben lakása   (Mt 2:19-24)
János megtérést prédikál   (Mt 3:1-13)
János megkereszteli Jézust   (Mt 3:13-18)
Jézus a Sátántól kisértetik   (Mt 4:1-12)
Jézus megkezdi tanítói hivatalát   (Mt 4:12-18)
Jézus elhívja első tanítványait   (Mt 4:18-23)
Jézus minden betegséget gyógyít   (Mt 4:23-26)
Hegyi beszéd. Kik a boldogok. A tanítványok méltósága és kötelessége.   (Mt 5:1-17)
A törvény igazi betöltése   (Mt 5:17-49)
Alamizsna, könyörgés, bőjtölés   (Mt 6:1-19)
Óvás a világias lelkülettől   (Mt 6:19-35)
Szeretetlen ítélgetésről   (Mt 7:1-7)
Az ima erejéről   (Mt 7:7-13)
Isten akaratának teljesítéséről   (Mt 7:13-30)
Jézus bélpoklost gyógyít   (Mt 8:1-5)
Jézus meggyógyítja a százados szolgáját   (Mt 8:5-14)
Jézus meggyógyítja Péter napát és más betegeket   (Mt 8:14-18)
Jézus két tanítványt útbaigazít   (Mt 8:18-23)
Jézus lecsendesíti a háborgó tengert   (Mt 8:23-28)
Jézus meggyógyít két ördöngőst   (Mt 8:28-35)
Gutaütött   (Mt 9:1-9)
Máté és Keresztelő János tanítványai   (Mt 9:9-18)
Jairus leánya és a vérfolyásos asszony   (Mt 9:18-27)
Két vak meg egy néma   (Mt 9:27-35)
Jézus tanít és gyógyít, parancsolja, hogy kérjünk lelki aratókat   (Mt 9:35-39)
Krisztus kiküldi tizenkét apostolát és hatalmat ad nekik és oktatást   (Mt 10:1-43)
Keresztelő János kérdése és Krisztusnak róla való bizonyságtétele   (Mt 11:1-20)
Jaj a meg nem térő városoknak   (Mt 11:20-25)
Hálát ad az Atyának   (Mt 11:25-28)
Hívja a megfáradtakat   (Mt 11:28-31)
Krisztus a szombati kalásztépést és gyógyítást védi   (Mt 12:1-22)
Jézus ördöngőst gyógyít, a farizeusok istenkáromlását feddi és a jelkívánást visszautasítja   (Mt 12:22-46)
Jézus megmutatja, kik az ő igazi rokonai   (Mt 12:46-51)
Hét példázat az Isten országáról   (Mt 13:1-53)
Jézust hazájában megvetik   (Mt 13:53-59)
Keresztelő János fejvétele   (Mt 14:1-13)
Jézus megvendégel ötezer férfit   (Mt 14:13-22)
Jézus a tengeren jár és a sülyedő Pétert felemeli   (Mt 14:22-34)
Jézus mindenkit meggyógyít, a ki hozzá ér   (Mt 14:34-37)
Emberi rendelések elvetése   (Mt 15:1-21)
A kananeus asszony meghallgattatik   (Mt 15:21-29)
Betegek gyógyulása   (Mt 15:29-32)
Négyezer férfi jól tartása   (Mt 15:32-40)
A farizeusok jelkívánása és kovásza   (Mt 16:1-13)
Péter vallástétele és a kulcsok   (Mt 16:13-21)
Jézus először jelenti szenvedéseit. Krisztus követése   (Mt 16:21-29)
Krisztus megdicsőülése   (Mt 17:1-14)
A kórságos meggyógyítása   (Mt 17:14-22)
Jézus másodszor jelenti szenvedéseit   (Mt 17:22-24)
A templomadó   (Mt 17:24-28)
A gyermekies lelkületről. Botránkozásról   (Mt 18:1-15)
A kulcsok hatalma   (Mt 18:15-21)
Békülékenység. Példázat az adós szolgáról   (Mt 18:21-36)
Házassági elválás   (Mt 19:1-13)
Jézus megáldja a kis gyermekeket   (Mt 19:13-16)
A gazdag ifjú   (Mt 19:16-31)
Példázat a szőlőmunkásokról   (Mt 20:1-17)
Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit   (Mt 20:17-20)
Zebedeus fiai; rangkérdés   (Mt 20:20-29)
Két vak   (Mt 20:29-35)
Krisztus bevonulása Jeruzsálembe   (Mt 21:1-12)
A templom megtisztítása   (Mt 21:12-18)
Terméketlen fügefa   (Mt 21:18-23)
Jézus beszédei a templomban   (Mt 21:23-33)
Példázat a szőlőmívesekről   (Mt 21:33-47)
Példázat a királyi menyegzőről   (Mt 22:1-15)
Az adópénz   (Mt 22:15-23)
Feltámadás   (Mt 22:23-34)
A nagy parancsolat   (Mt 22:34-41)
Krisztus Dávid fia és ura   (Mt 22:41-47)
Feddő beszéd a farizeusok és írástudók ellen. Jeruzsálem nagy bűnei és bűntetése   (Mt 23:1-40)
Jeruzsálem elpusztulásáról, Krisztus visszajöveteléről és a világ végéről. Intés vigyázásra   (Mt 24:1-52)
Példázat a tíz szűzről   (Mt 25:1-14)
Példázat a tálentomokról   (Mt 25:14-31)
Az utolsó ítéletről   (Mt 25:31-47)
Utoljára jelenti Jézus szenvedéseit   (Mt 26:1-6)
Jézus megkenetése Bethániában   (Mt 26:6-17)
Páska és úrvacsorája   (Mt 26:17-36)
Gyötrődés a Gecsemáné kertjében   (Mt 26:36-47)
Júdás árulása   (Mt 26:47-57)
Jézus elfogatása. Kihallgatás a főpapnál   (Mt 26:57-69)
Péter megtagadja Jézust   (Mt 26:69-76)
Jézus Pilátus előtt. Az áruló Júdás vége   (Mt 27:1-15)
Jézus és Barabbás   (Mt 27:15-27)
Jézus megostorozása, csúfolása, felfeszítése és halála   (Mt 27:27-57)
Jézus temetése   (Mt 27:57-67)
Jézus feltámadása. A feltámadottnak megjelenései. Keresztség parancsa   (Mt 28:1-21)
Jézus Krisztus Keresztelő János által hirdettetvén és megkereszteltetvén megkísértetik, prédikál, tanítványokat választ, betegeket gyógyít   (Mk 1:1-46)
A gutaütöttről   (Mk 2:1-13)
Máté elhívatása   (Mk 2:13-18)
A bőjtről   (Mk 2:18-23)
Kalásztépés szombatnapon   (Mk 2:23-29)
Jézus szombatnapon meggyógyítja a száradt kezűt   (Mk 3:1-7)
Jézus meggyógyít sok ördöngőst   (Mk 3:7-13)
Jézus kiválasztja a tizenkettőt   (Mk 3:13-20)
Jézus feddi a farizeusokat Szentlélek elleni káromlásért   (Mk 3:20-31)
Jézus megmondja, kik igazán az ő rokonai   (Mk 3:31-36)
Példázatok Isten országáról   (Mk 4:1-35)
A tenger lecsendesítése   (Mk 4:35-42)
Jézus csodatétele az ördöngőssel   (Mk 5:1-22)
Jézus meggyógyítja a vérfolyásos asszonyt és feltámasztja Jairus leányát   (Mk 5:22-44)
Jézust megvetik Názáretben   (Mk 6:1-7)
Az apostolok kiküldetése   (Mk 6:7-14)
Keresztelő János fővétele   (Mk 6:14-30)
Az ötezerek jóltartása   (Mk 6:30-45)
Jézus a tengeren jár   (Mk 6:45-53)
Sok beteg meggyógyul   (Mk 6:53-57)
Jézus óv emberi rendelésektől   (Mk 7:1-24)
Jézus meggyógyítja a kananeus asszony leányát   (Mk 7:24-31)
Jézus siketnémát gyógyít   (Mk 7:31-38)
A négyezerek megvendégelése   (Mk 8:1-11)
A farizeusok jelkívánása. Óvás a farizeusok és Heródes kovászától   (Mk 8:11-22)
A vak meggyógyítása   (Mk 8:22-27)
Péter vallástétele   (Mk 8:27-31)
Jézus először jelenti szenvedéseit   (Mk 8:31-39)
Krisztus megdicsőülése#4001700113#4200902809   (Mk 9:1-14)
Ördöngős néma meggyógyítása   (Mk 9:14-30)
Jézus másodszor jelenti szenvedéseit   (Mk 9:30-33)
Rangkérdés. Alázatosság és a kicsinyek gondja ajánltatik. Óvás botránkoztatástól   (Mk 9:33-51)
Házassági elválásról   (Mk 10:1-13)
Jézus megáldja a kis gyermekeket   (Mk 10:13-17)
A gazdag ifjú   (Mk 10:17-32)
Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit   (Mk 10:32-35)
Zebedeus fiai   (Mk 10:35-46)
Bartimeus   (Mk 10:46-53)
Krisztus bevonulása Jeruzsálembe   (Mk 11:1-11)
Jézus megátkozza a fügefát, megtisztítja a templomot, hitre, imádkozásra és bocsánatkészségre int   (Mk 11:11-27)
Jézus teljhatalmát védi   (Mk 11:27-34)
Példázat a szőlőmívesekről   (Mk 12:1-13)
Az adófizetésről   (Mk 12:13-18)
Kérdés a feltámadásról   (Mk 12:18-28)
Kérdés a legnagyobb parancsról   (Mk 12:28-35)
Krisztus Dávidnak Fia és ura   (Mk 12:35-38)
Óvás az írástudóktól   (Mk 12:38-41)
A szegény özvegy két fillére   (Mk 12:41-45)
Jézus beszéde Jeruzsálem pusztulásról és az ő dicsőséges eljöveteléről. Óvások és intések, kivált vigyázásra   (Mk 13:1-38)
Krisztus megkenetése Bethániában   (Mk 14:1-12)
Páska, és az úrvacsora szereztetése   (Mk 14:12-32)
Gyötrődés a Gecsemáné kertjében   (Mk 14:32-43)
Jézus elfogatása   (Mk 14:43-55)
Kihallgatás, vallomás és szenvedés Kajafás előtt   (Mk 14:55-66)
Péter bűne és bűnbánata   (Mk 14:66-73)
Jézus Pilátus előtt. Elítéltetés, tövises koronája   (Mk 15:1-20)
Jézus kereszthalála   (Mk 15:20-42)
Jézus temetése   (Mk 15:42-48)
Krisztus feltámadása   (Mk 16:1-9)
A feltámadt Krisztus megjelenései   (Mk 16:9-14)
Keresztség parancsa   (Mk 16:14-19)
Mennybemenetel   (Mk 16:19-21)
Előszó   (Lk 1:1-5)
Angyal adja hírül Keresztelő János születését   (Lk 1:5-26)
Krisztus születését adja hírül Gábriel   (Lk 1:26-39)
Mária látogatása Erzsébetnél   (Lk 1:39-46)
Mária éneke   (Lk 1:46-57)
János születése és körülmetélése   (Lk 1:57-67)
Zakariás éneke   (Lk 1:67-81)
Krisztus születése   (Lk 2:1-21)
Jézust körülmetélik, bemutatják az Úrnak. Simeon és Anna   (Lk 2:21-41)
Jézus a templomban tizenkétéves korában. Názáreti ifjúsága   (Lk 2:41-53)
Keresztelő János megtérést prédikál, Krisztusról bizonyságot tesz   (Lk 3:1-21)
Jézus megkeresztelkedése és nemzetségi táblázata   (Lk 3:21-39)
Jézus megkisértetik   (Lk 4:1-14)
Krisztus megkezdi tanítói hivatalát és prédikál Názáretben   (Lk 4:14-31)
Jézus Kapernaumban prédikál, ördöndőst gyógyít meg   (Lk 4:31-38)
Jézus meggyógyítja Péter napát és sok beteget   (Lk 4:38-45)
Péter csodálatos halfogása   (Lk 5:1-12)
A bélpoklos meggyógyítása   (Lk 5:12-17)
A gutaütött meggyógyítása   (Lk 5:17-27)
Máté elhívatása   (Lk 5:27-33)
Jézus magyarázata a bőjtről   (Lk 5:33-40)
A szombatnapi kalásztépés és a száradt kezű meggyógyítása igazoltatik   (Lk 6:1-12)
Tizenkét apostol választása   (Lk 6:12-17)
Krisztus mezei prédikácziója   (Lk 6:17-50)
A százados szolgájáról   (Lk 7:1-11)
A naini özvegy fiáról   (Lk 7:11-18)
Keresztelő János követei   (Lk 7:18-36)
A bűnös nő Jézus lábait megkeni   (Lk 7:36-51)
Krisztus női követői   (Lk 8:1-4)
Példázat a magvetőről   (Lk 8:4-19)
Kik a Krisztus atyjafiai   (Lk 8:19-22)
A háborgó tenger lecsendesítése   (Lk 8:22-26)
Ördöngős meggyógyítása   (Lk 8:26-40)
Jézus feltámasztja Jairus leányát, meggyógyítja a vérfolyásos asszonyt   (Lk 8:40-57)
A tizenkét apostol kiküldetése   (Lk 9:1-10)
Ötezer férfi jóltartása   (Lk 9:10-18)
Péter vallástétele. Jézus először jelenti szenvedéseit   (Lk 9:18-28)
Jézus megdicsőülése   (Lk 9:28-38)
Ördöngős meggyógyítása. Jézus másodszor jelenti szenvedéseit   (Lk 9:38-46)
A tanítványok rangvitája   (Lk 9:46-51)
A tanítványok hevessége   (Lk 9:51-57)
Jézus követése   (Lk 9:57-63)
A hetven tanítvány kiküldetése és visszajövetele   (Lk 10:1-21)
Jézus hálaimája   (Lk 10:21-25)
Példázat az irgalmas samaritánusról   (Lk 10:25-38)
Mária és Mártha: egy a szükséges dolog   (Lk 10:38-43)
Krisztus imádkozni tanít   (Lk 11:1-14)
Jézus néma ördögöt űz ki   (Lk 11:14-29)
Jónás jele   (Lk 11:29-37)
Feddő beszéd a farizeusok és írástudók gonoszsága és képmutatása ellen   (Lk 11:37-55)
Óvás képmutatástól és kishitűségtől   (Lk 12:1-13)
Óvás telhetetlenségtől és aggódástól   (Lk 12:13-35)
Intés vigyázásra és békességre   (Lk 12:35-54)
Idők jelei   (Lk 12:54-60)
Jézus megtérésre intő beszéde a galileaiak megöletéséről   (Lk 13:1-10)
Tizennyolcz esztendős betegség meggyógyítása szombatnapon   (Lk 13:10-18)
Példázatok és beszédek Isten országáról   (Lk 13:18-31)
Heródes áskálódásai. Fájó sóhajtás Jeruzsálem felett   (Lk 13:31-36)
Vízkóros meggyógyítása szombatnapon   (Lk 14:1-7)
Intés alázatosságra és jótékonyságra   (Lk 14:7-15)
Példázat a nagy vacsoráról   (Lk 14:15-25)
Önmegtagadás   (Lk 14:25-36)
Példázat az elveszett juhról, drakhmáról, és a tékozló fiúról   (Lk 15:1-33)
Példázat a hamis sáfárról   (Lk 16:1-19)
A gazdagról és Lázárról   (Lk 16:19-32)
Botránkozások; megbocsátás; hit; cselekedetek   (Lk 17:1-11)
Tíz bélpoklos meggyógyítása   (Lk 17:11-20)
Isten országának eljövetele   (Lk 17:20-38)
Hamis bíróról és özvegy asszonyról   (Lk 18:1-9)
A farizeus és a vámszedő imája   (Lk 18:9-15)
Jézus magához hívja a gyermekeket   (Lk 18:15-18)
A gazdagság veszélyei   (Lk 18:18-31)
Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit   (Lk 18:31-35)
Vak meggyógyítása   (Lk 18:35-44)
Zákeus   (Lk 19:1-11)
Példázat a gírákról (rev. minákról)   (Lk 19:11-29)
Jézus bevonulása Jeruzsálembe   (Lk 19:29-41)
Jézus sír Jeruzsálem felett   (Lk 19:41-45)
Jézus megtisztítja a templomot   (Lk 19:45-49)
Jézus teljhatalmát védi   (Lk 20:1-9)
Példázat a gonosz szőlőmívesekről   (Lk 20:9-20)
Az adófizetésről   (Lk 20:20-27)
Halottak feltámadásáról   (Lk 20:27-41)
Krisztus Dávidnak fia és ura   (Lk 20:41-45)
Óvás az írástudóktól   (Lk 20:45-48)
A szegény özvegy két fillére   (Lk 21:1-5)
Jézus beszéde Jeruzsálem pusztulásáról és az ő eljöveteléről   (Lk 21:5-39)
Júdás Krisztus elárulja   (Lk 22:1-7)
Húsvéti bárány és úrvacsorája   (Lk 22:7-24)
A tanítványok nagyravágyása   (Lk 22:24-39)
Jézus szenvedése az Olajfák hegyén   (Lk 22:39-47)
Elfogatás   (Lk 22:47-54)
Péter megtagadja Jézust   (Lk 22:54-63)
Jézus szenvedése Kajafás előtt   (Lk 22:63-72)
Krisztus szenvedése és megcsúfoltatása Pilátus és Heródes előtt   (Lk 23:1-13)
Jézus elítéltetése   (Lk 23:13-26)
Jézus a fájdalomútján   (Lk 23:26-33)
Jézus megfeszíttetése és halála   (Lk 23:33-50)
Jézus temetése   (Lk 23:50-58)
Krisztus feltámadása   (Lk 24:1-13)
Jézus megjelenik az Emmausba menő tanítványoknak   (Lk 24:13-36)
Jézus megjelenik az apostoloknak   (Lk 24:36-50)
Jézus mennybe menetele   (Lk 24:50-54)
Az örökkévaló Ige testté lett   (Jn 1:1-19)
Keresztelő János bizonyságtétele az Isten Bárányáról   (Jn 1:19-35)
Jézus első tanítványai   (Jn 1:35-53)
Kánai menyegző   (Jn 2:1-13)
Jézus megtisztítja a templomot   (Jn 2:13-26)
Krisztus beszélgetése Nikodémussal   (Jn 3:1-22)
Keresztelő János bizonyságot tesz Krisztusról   (Jn 3:22-37)
Krisztus beszélgetése a samaritánus nővel   (Jn 4:1-46)
A királyi udvari ember fiának meggyógyítása   (Jn 4:46-55)
Krisztus meggyógyítja a 38 esztendei beteget a Bethesda tavánál   (Jn 5:1-17)
Jézus beszédei magáról, hogy ő bíró és a halottak feltámasztója   (Jn 5:17-48)
Jézus ötezer férfit megvendégel   (Jn 6:1-16)
Jézus a tengeren jár   (Jn 6:16-22)
Jézus arról beszél, hogy ő az életnek kenyere és az ő teste étel, az ő vére ital   (Jn 6:22-67)
Péter vallástétele   (Jn 6:67-72)
Krisztus beszél sátoros ünnepen az ő tudományáról, Atyjához meneteléről és a Szentlélekről. A népnek és a farizeusoknak felőle való vélekedése   (Jn 7:1-54)
A házasságtörő nő   (Jn 8:1-12)
Jézus a világ világossága   (Jn 8:12-21)
Beszéd a zsidók hitetlensége ellen   (Jn 8:21-60)
A vakon született meggyógyítása szombatnapon   (Jn 9:1-13)
A farizeusok vizsgálata a vakon született ellen   (Jn 9:13-42)
A jó Pásztorról és az ő juhairól   (Jn 10:1-43)
Lázár feltámasztása   (Jn 11:1-46)
A főpapok tanácsa Jézus élete ellen   (Jn 11:46-58)
Krisztus megkenetése Bethániában   (Jn 12:1-12)
Krisztus bevonulása Jeruzsálembe   (Jn 12:12-20)
Krisztus halálának gyümölcséről. Mennyei szózat   (Jn 12:20-37)
A zsidók hitetlensége   (Jn 12:37-51)
A lábmosás   (Jn 13:1-21)
Jézus jelzi árulóját   (Jn 13:21-31)
A szeretet új parancsa   (Jn 13:31-36)
Jézus megjósolja, hogy Péter őt megtagadja   (Jn 13:36-39)
Jézus búcsúbeszédei. A Szentlelket igéri   (Jn 14:1-32)
Folytatás. Krisztus a szőlőtő   (Jn 15:1-28)
Folytatás és vége. Az Atyához menetelről   (Jn 16:1-34)
Krisztus főpapi imája magáért, tanítványaiért és hiveiért   (Jn 17:1-27)
Jézus elfogatása   (Jn 18:1-12)
Jézus vallomása a főtanács előtt. Péter megtagadja őt   (Jn 18:12-28)
Kihallgatás Pilátus előtt   (Jn 18:28-41)
Jézus Pilátus előtt. Megostorozás. Töviskorona   (Jn 19:1-16)
Jézus megfeszítése. Utolsó szavai és halála   (Jn 19:16-38)
Jézus temetése   (Jn 19:38-43)
Krisztus feltámadása után megjelenik Mária Magdalénának   (Jn 20:1-19)
Jézus megjelenik a tizenegynek és nyolczad napra Tamásnak   (Jn 20:19-32)
Krisztus megjelenése a Genezáret tavánál   (Jn 21:1-15)
Kérdés Péterhez. Jövendölés róla és Jánosról   (Jn 21:15-24)
Befejezés   (Jn 21:24-26)
Előszó. Krisztus mennybemenetele   (ApCsel 1:1-15)
Mátyás apostollá választása   (ApCsel 1:15-27)
A Szentlélek kitöltetése. Nyelvadomány   (ApCsel 2:1-14)
Péter prédikácziója Jézusról, a Messiásról   (ApCsel 2:14-42)
Jeruzsálemi gyülekezet   (ApCsel 2:42-48)
Csodatétel a sántán   (ApCsel 3:1-11)
Péter bizonyságot tesz Krisztusról és megtérésre int   (ApCsel 3:11-27)
Péter és János fogsága, vallástétele a főtanács előtt és szabadon bocsáttatása   (ApCsel 4:1-23)
A hívők imája   (ApCsel 4:23-32)
A hívők benső közössége   (ApCsel 4:32-38)
Anániás és Safira   (ApCsel 5:1-17)
Az apostolok fogsága és kiszabadulása   (ApCsel 5:17-34)
Gamáliel tanácsa   (ApCsel 5:34-43)
Hét diakonus. A gyülekezet nevekedése   (ApCsel 6:1-8)
István bevádoltatása   (ApCsel 6:8-16)
István első vértanú prédikácziója, elragadtatása és halála   (ApCsel 7:1-61)
Saul az anyaszentegyházat pusztítja   (ApCsel 8:1-5)
Filep Samáriában prédikál. Simon a varázsló.   (ApCsel 8:5-26)
A szerecsenországi főkomornyik megtérése   (ApCsel 8:26-41)
Saul megtérése és első élményei Damaszkuszban és Jeruzsálemben   (ApCsel 9:1-32)
Péter meggyógyítja Éneást és feltámasztja Tábithát   (ApCsel 9:32-44)
Kornéliusz és háza népe Péter által megtér és megkeresztelkedik   (ApCsel 10:1-49)
Péter igazolja pogányokkal való társalkodását   (ApCsel 11:1-19)
Az evangélium kiterjesztése Antiókhiára. Keresztény-nevezet   (ApCsel 11:19-27)
Gondoskodás a júdeai keresztényekről éhség alkalmával   (ApCsel 11:27-31)
Jakab halála. Péter kiszabadulása   (ApCsel 12:1-18)
Heródes vége   (ApCsel 12:18-26)
Pál első térítő útja. Ciprusban prédikálja az evangéliumot   (ApCsel 13:1-13)
Pál a pisidai Antiókhiában prédikál   (ApCsel 13:13-53)
Pál működése és élményei Ikóniumban, Lisztrában, Derbében; visszatérés Antiókhiába   (ApCsel 14:1-29)
Apostolok gyűlése és végzése, hogy a pogányokból lett hívőkre a törvény jármát ne tegyék   (ApCsel 15:1-36)
Pál második térítői útja   (ApCsel 15:36-42)
Pál Timótheust magához veszi, az evangéliumot Ázsiából Európába hozza   (ApCsel 16:1-13)
Pál élményei Filippiben; Lidia és a börtönőr megtér   (ApCsel 16:13-41)
Pál Thesszalonikában tanít   (ApCsel 17:1-10)
Pál Béreában tanít   (ApCsel 17:10-16)
Pál Athénben tanít   (ApCsel 17:16-35)
Pál Korinthusban   (ApCsel 18:1-18)
Pál Efézuson át Jeruzsálembe és Antiókhiába tér vissza   (ApCsel 18:18-23)
Pál harmadik térítői útjára indul. Apollós Efézusban   (ApCsel 18:23-29)
Pál Efézusban   (ApCsel 19:1-23)
Demeter ötvös lázadása   (ApCsel 19:23-41)
Pál tovább utazik Macedóniába és Görögországba, majd ismét Kisázsiába   (ApCsel 20:1-7)
Pál feltámasztja Eutikhust   (ApCsel 20:7-17)
Pál búcsúja az efézusi gyülekezet véneitől   (ApCsel 20:17-39)
Pál Milétusból Jeruzsálembe utazik   (ApCsel 21:1-27)
Pált a templomban elfogják és a római táborba (kastélyba) viszik   (ApCsel 21:27-41)
Pál elmondja a zsidóknak megtérése történetét   (ApCsel 22:1-31)
Pál a főtanács előtt, Farizeusok és sadduczeusok miatta meghasonlanak. Az Úr szól hozzá   (ApCsel 23:1-12)
Gyilkos terv Pál ellen, mely meghiúsul az ő Czézáreába vitele által   (ApCsel 23:12-36)
Pál Festus tiszttartó előtt a császárra appellál   (ApCsel 25:1-13)
Pált Agrippa zsidó király elé állítják   (ApCsel 25:13-28)
Pál igazolja magát Festusz előtt és Agrippa király előtt. Mindketten beismerik ártatlanságát   (ApCsel 26:1-33)
Pált fogolyképen Rómába viszik. Hajótörés és menekülés. Megérkezés Melitára (mai Málta)   (ApCsel 27:1-45)
Barátságos fogadtatás Melitán (most Málta)   (ApCsel 28:1-7)
Pál csodatétele   (ApCsel 28:7-11)
Pál megérkezése és prédikálása Rómában   (ApCsel 28:11-32)
Beköszöntő és áldáskívánás   (Róm 1:1-8)
Bevezetés: az evangélium Istennek hatalma üdvösségre   (Róm 1:8-33)
Zsidók és pogányok egyaránt bűnösök   (Róm 2:1-30)
Minden ember kivétel nélkül bűnös és érdem nélkül, hit által lesz igazzá   (Róm 3:1-32)
A hit által való megigazulást Ábrahám példájával és Dávid bizonyságával bizonyítja   (Róm 4:1-26)
Hit által való megigazulás dicső gyümölcsei   (Róm 5:1-12)
Mint a bűn és a halál Ádám által, úgy az igazság és az élet Krisztus által hat el minden emberre   (Róm 5:12-22)
A megszentelődés és új engedelmesség a hitből való igazság gyümölcse   (Róm 6:1-24)
A hit által való megigazulás felszabadít a törvény alól és Krisztusnak való engedelmességre kötelez   (Róm 7:1-14)
A belső és külső ember harcza   (Róm 7:14-26)
A hívőknek a kárhozattól való mentessége, lélek szerint való járása, istenfiúsága és még nyomorúságban is boldog reménysége   (Róm 8:1-40)
A zsidók hajdani kiválasztása és a pogányok mostani felvétetése csak az Isten szabados kegyelmének ténye   (Róm 9:1-34)
A zsidók a saját igazságukat keresték és azért nem találták meg a hitből való igazságot   (Róm 10:1-22)
Izráel kiválasztása megmásíthatatlan   (Róm 11:1-37)
Keresztény életszabályok   (Róm 12:1-22)
Intés a felsőség iránt való engedelmességre   (Róm 13:1-8)
Intés felebaráti szeretetre   (Róm 13:8-11)
Intés világosságban való járásra   (Róm 13:11-15)
Hogy kell felvenni a gyengéket, kerülni a botránkozást   (Róm 14:1-24)
Intés a gyengék iránt való türelemre és keresztényi egyetértésre   (Róm 15:1-14)
Az evangélium áldásai az apostol szolgálata által   (Róm 15:14-34)
Fébé ajánlása és személyes üdvözletek   (Róm 16:1-17)
Óvás hamis tanítóktól   (Róm 16:17-21)
Üdvözletek Korinthusból   (Róm 16:21-25)
Isten dicsérete   (Róm 16:25-28)
Hála az evangéliumnak Korinthusban való áldásaiért   (1Kor 1:1-10)
Óvás pártoskodástól   (1Kor 1:10-18)
A keresztről való tudományt bolondságnak mondják, de az, Isten hatalma   (1Kor 1:18-32)
Az apostolok nem akarnak mást, csak Jézus Krisztust, a ki megfeszíttetett   (1Kor 2:1-17)
Óvás a tanítók miatt való pártoskodástól, mert azok csak szolgák; ura és alapja az üdvösségnek Krisztus   (1Kor 3:1-24)
Az apostolok tiszte és alacsonysága   (1Kor 4:1-22)
Fajtalanság fenyítése. Óvás a cégéres bűnösökkel való társalkodástól és azoknak a gyülekezetben való megtűrésétől   (1Kor 5:1-14)
A törvényszék előtt való perelésről   (1Kor 6:1-9)
Óvás hamisságtól és tisztátlanságtól   (1Kor 6:9-21)
Házasságról, hajadonságról és özvegységről   (1Kor 7:1-41)
A bálványoknak áldozott dolgokról,és a keresztény szabadsággal botránkozás nélkül való élésről   (1Kor 8:1-14)
Mint él az apostol az ő tisztében a keresztény szabadsággal   (1Kor 9:1-24)
Intés a rothadatlan koronáért való küzdelemre   (1Kor 9:24-28)
Óvás testi elbizakodástól és bálványozástól   (1Kor 10:1-15)
Az úrvacsora Krisztussal való közösség   (1Kor 10:15-23)
A lelkiismeretek kímélése   (1Kor 10:23-34)
Az isteni tiszteleten illendő magaviseletről   (1Kor 11:1-17)
Utasítás az úrvacsorával méltóképen való élésre   (1Kor 11:17-35)
A lelki ajándékokról és azoknak hasznáról   (1Kor 12:1-32)
A szeretet dícsérete (hímnusza)   (1Kor 13:1-14)
A tanítói adomány és a nyelveken szólás használatáról; az isteni tisztelet szép rendjéről   (1Kor 14:1-41)
A halottak feltámadásáról   (1Kor 15:1-59)
Int a jeruzsálemi szegény keresztényeknek való alamizsnaadásra   (1Kor 16:1-10)
Timótheust ajánlja   (1Kor 16:10-13)
Intések   (1Kor 16:13-19)
Üdvözlések és befejezés   (1Kor 16:19-25)
Beköszöntő   (2Kor 1:1-3)
Az apostol hálája a nyomorúságok közt való isteni vigaszért   (2Kor 1:3-15)
Védekezés az állhatatlanság vádja ellen   (2Kor 1:15-25)
Ajánlja, hogy bűnbánó bűnöst ismét vegyék be   (2Kor 2:1-12)
Az apostol hálát ad Istennek, a Krisztus felől való elegyítetlen beszéd hatalmas eredményéért   (2Kor 2:12-18)
Az új testamentum szolgálata a lélek és élet szolgálata, nem úgy mint a törvényé, mely a megölő betű szolgálata   (2Kor 3:1-19)
Pál bizonyítja, hogy ő az evangéliumot becsületesen prédikálja és annak erejét nyomorúságaiban mutatja ki   (2Kor 4:1-19)
Vágyódás a mennyei hazába   (2Kor 5:1-11)
A megbékéltetést prédikáló szolgálat fontossága   (2Kor 5:11-22)
Pál a maga példájával biztat Isten kegyelmének méltó felhasználására   (2Kor 6:1-11)
Az apostol óv a hitetlenekkel való közösködéstől   (2Kor 6:11-19)
Intés megszentelődésre   (2Kor 7:1-8)
Az Isten szerint való bánat   (2Kor 7:8-17)
Intés a jeruzsálemi szegény keresztények számára való adakozásra   (2Kor 8:1-25)
Folytatás   (2Kor 9:1-16)
Pál védelme ellenségeinek és a hamis apostoloknak rágalmai ellen   (2Kor 10:1-19)
Folytatás   (2Kor 11:1-16)
Pálnak a gyülekezetek alapításában kiállott fáradalmai és szenvedései   (2Kor 11:16-34)
Pál nagy isteni kijelentéseiről, nagy szenvedéséről és isteni megerősíttetéséről beszél   (2Kor 12:1-11)
Pál emlékeztet tiszta szeretetére   (2Kor 12:11-22)
Intés megjobbulásra   (2Kor 13:1-11)
Befejezés   (2Kor 13:11-14)
A galátziabeliek állhatatlanságáról és Pál apostoli hivataláról   (Gal 1:1-25)
Pál megegyezése az apostolokkal   (Gal 2:1-11)
Pál szembe áll Péterrel és megáll a hit által való megigazulás mellett   (Gal 2:11-22)
Más Ábrahámnál a hitből való igazság   (Gal 3:1-19)
A törvény Krisztus vezérlő mester   (Gal 3:19-30)
Krisztus által Isten fiai vagyunk, tehát a törvénytől szabadok   (Gal 4:1-21)
Sára és Hágár az újtestamentumi és ótestamentumi egyház képe   (Gal 4:21-32)
Int, hogy a keresztény szabadságban álljunk meg és azt a lélek szerint való járásban és szeretetben mutassuk ki   (Gal 5:1-27)
Intés alázatosságra és jótékonyságra   (Gal 6:1-11)
Óvás tévtanítóktól. Krisztus kereszthalála nékünk egyedül mindenünk   (Gal 6:11-19)
Isten magasztalása a Krisztusban való lelki áldásért   (Ef 1:1-15)
Könyörgés a kegyelemben való növekedésért. Krisztus az egyház feje   (Ef 1:15-24)
Az ember nyomorúsága Krisztuson kívül, a hívők boldogsága a Krisztus egyházában, az Isten hajlékában   (Ef 2:1-23)
Pál hirdeti arra való isteni elhívatását, hogy az evangéliumot a pogányoknak prédikálja, és könyörög hitben való erősödésükért   (Ef 3:1-22)
Intés a Lélek egyességére   (Ef 4:1-17)
Intés új életben járásra   (Ef 4:17-33)
Intés szent életre   (Ef 5:1-22)
Házastársak kötelességei   (Ef 5:22-34)
Keresztény házirend   (Ef 6:1-11)
A lelki fegyverzet   (Ef 6:11-21)
Befejezés   (Ef 6:21-25)
A fogoly Pál hálaadása, könyörgése, bízalma és intés a hitért való állhatatos küzdelemre   (Fil 1:1-31)
Egyességre és alázatosságra int a Krisztus példájával, és arra, hogy kereszténységünket komolyan vegyük   (Fil 2:1-19)
Timótheust és Epafróditust ajánlja   (Fil 2:19-31)
Óvás az ámítóktól. A Jézus Krisztus ismeretének nagy volta és a hitből való igazság   (Fil 3:1-22)
Intés egyetértésre, az Úrban való örömre, imádkozásra és minden jóra   (Fil 4:1-10)
Az apostol köszönete a filippibeliektől vett jótéteményért   (Fil 4:10-21)
Befejezés és áldás   (Fil 4:21-24)
Beköszöntő   (Kol 1:1-3)
Hálaadás és könyörgés a kolossébeliek hitéért   (Kol 1:3-15)
Krisztus és az ő evangéliumának dicsősége   (Kol 1:15-30)
Int a Jézus Krisztushoz, az élet egyedüli forrásához való ragaszkodásra és arra, hogy senki a hamis tanítók által magát megtéveszteni ne engedje   (Kol 2:1-24)
Intés mennyei érzületre és keresztény életre   (Kol 3:1-18)
Házirend   (Kol 3:18-26)
Intés imádkozásra, az apostolért is, és szóban és tettben való keresztény bölcseségre   (Kol 4:1-10)
Üdvözlések és befejezés   (Kol 4:10-19)
Hálaadás Istennek, hogy Thesszalonikában oly áldás lett az Ige befogadásán   (1Thessz 1:1-11)
Az apostol emlékezteti az atyafiakat, mily tisztán forgolódott köztük, hálát ad Istennek állhatatos hitükért és vágyva óhajtja őket viszontlátni   (1Thessz 2:1-21)
Öröm a Timótheustól vett jó híreken   (1Thessz 3:1-9)
Szíves könyörgés a gyülekezetért   (1Thessz 3:9-14)
Intés megszentelődésre   (1Thessz 4:1-13)
Az elhunytak felől való reménységünk   (1Thessz 4:13-19)
A Krisztus eljövetelének idejéről, és hogy hogyan kell arra mindig készen lenni   (1Thessz 5:1-12)
Intések és üdvözletek   (1Thessz 5:12-29)
Beköszötés. Hála az atyafiaknak lelki növekedéséért. Vigasztaló utalás a Krisztus eljövetelére   (2Thessz 1:1-13)
Jövendölés az Úr eljövetelét megelőző szakadásról és az antikrisztusról   (2Thessz 2:1-18)
Int könyörgésre az evangélium terjedéséért   (2Thessz 3:1-6)
A rendetlen élet és henyélés feddése   (2Thessz 3:6-17)
Sajátkezű üdvözlet   (2Thessz 3:17-19)
Intés a tiszta evangéliumnál való megmaradásra, a mint az Pálra bízatott   (1Tim 1:1-21)
Intés imádkozásra, kivált a felsőségért   (1Tim 2:1-8)
Mi ékesíti a férfiakat és az asszonyokat   (1Tim 2:8-16)
Az egyház hivatalnokai milyenek legyenek   (1Tim 3:1-14)
Az evangélium summája   (1Tim 3:14-17)
Óvás az ámítóktól, a kik álszent szigort követelnek   (1Tim 4:1-6)
Intés a kegyesség gyakorlására   (1Tim 4:6-17)
Szabály a vének és ifjak, özvegyek és egyházi hivatalnokok felett való felügyeletről   (1Tim 5:1-26)
Szolgák kötelességei   (1Tim 6:1-3)
A tévtanítókról   (1Tim 6:3-6)
Intés kegyes megelégedésre   (1Tim 6:6-11)
Buzdítás a hit harcára   (1Tim 6:11-17)
Parancs a gazdagoknak   (1Tim 6:17-22)
Beköszöntés   (2Tim 1:1-3)
Intés állhatatosságra   (2Tim 1:3-19)
Intés a tanítói hivatalnak hű és állhatatos folytatására   (2Tim 2:1-14)
Óvás a tévtanítók szóharcaitól   (2Tim 2:14-22)
Intés derék életre   (2Tim 2:22-27)
Az utolsó idők ámitóiról   (2Tim 3:1-10)
Intés a szent írás mellett való megmaradásra   (2Tim 3:10-18)
Buzdítás hivatali hűségre   (2Tim 4:1-7)
Pál harca és koronája   (2Tim 4:7-9)
Tudósítások, megbízások és üdvözletek   (2Tim 4:9-23)
Beköszöntő   (Tit 1:1-5)
A krétai hivatalnok-rendelésről és egyházfegyelemről   (Tit 1:5-17)
Különböző állapotúak intése   (Tit 2:1-11)
Az üdvözítő, fegyelmező kegyelem   (Tit 2:11-16)
Felsőség iránt engedelmesség, mindenki iránt szelídség   (Tit 3:1-4)
Az újjászületés fürdője   (Tit 3:4-8)
Különböző tanítások, megbízások és üdvözletek   (Tit 3:8-16)
Pál közbenjárása Onésimusért, a Filemontól megszökött, de most megtért szolgáért   (Filem 1:1-26)
Krisztus az Isten fia és az angyaloknál feljebbvaló   (Zsid 1:1-15)
Krisztus kell teljességgel hallgatnunk   (Zsid 2:1-5)
Krisztus útja a szenvedéseken át a dicsőségbe   (Zsid 2:5-19)
Krisztus feljebbvaló Mózesnél, tehát a tőle való elszakadás annál kárhozatra méltóbb   (Zsid 3:1-20)
Jézus által még van nyugodalma az Isten népének   (Zsid 4:1-14)
Krisztus a mi főpapunk   (Zsid 4:14-17)
Krisztus az igazi főpap, feljebbvaló Áronnál   (Zsid 5:1-15)
Óvás a hittől való elszakadástól   (Zsid 6:1-9)
Intés állhatatosságra és az igéretbe való bizodalomra   (Zsid 6:9-21)
Krisztus Melkisédek rendje szerint való pap, nagyobb a lévitai papoknál   (Zsid 7:1-29)
Az újtestamentumi főpapnak szentélye és szolgálata is feljebbvaló az ótestamentumiénál   (Zsid 8:1-14)
Az ótestamentumi szent sátor és áldozat nem tökéletes ábrázolata a Krisztus áldozati halála által való tökéletes megbékéltetésnek   (Zsid 9:1-29)
Krisztus bűnért való áldozatának ereje   (Zsid 10:1-19)
Az új szövetség dicsőséges volta a hitben és vallásban (gyülekezetben) való állhatatosságra int   (Zsid 10:19-40)
A hit és ereje. Példák ótestamentumi hithősökről   (Zsid 11:1-41)
Int, hogy Krisztusra nézvén, tűrők legyünk   (Zsid 12:1-12)
Int kegyességre a mennyei Jeruzsálemre tekintettel   (Zsid 12:12-30)
Intés szeretetre. Óvás tisztátlanságtól és fösvénységtől   (Zsid 13:1-7)
Emlékeztetés becsületes tanítók követésére   (Zsid 13:7-18)
Befejező intések és üdvözletek   (Zsid 13:18-26)
A megpróbáltatások áldása   (Jak 1:1-13)
A bűn eredete   (Jak 1:13-19)
Isten igéjének felfogása és cselekvése   (Jak 1:19-28)
Igazi hit nem személyválogató   (Jak 2:1-14)
Igazi hit tettekben nyilvánul   (Jak 2:14-27)
A nyelv bűnei   (Jak 3:1-13)
A felülről származó bölcsesség   (Jak 3:13-19)
Az irígység gyalázatossága   (Jak 4:1-4)
Alázatosság ajánlása   (Jak 4:4-13)
Óvás magabízástól   (Jak 4:13-18)
A gazdagság csalárdságáról   (Jak 5:1-8)
Felebarátaink iránt való türelmességről   (Jak 5:8-12)
A könnyelmű esküvésről   (Jak 5:12-13)
Az imádság erejéről   (Jak 5:13-19)
A megtévedtek iránt való szeretetről   (Jak 5:19-21)
Beköszöntő   (1Pt 1:1-3)
Isten magasztalása a hívők nagy reménységéért és boldogságáért   (1Pt 1:3-13)
Buzdítások szent életre   (1Pt 1:13-26)
A keresztény, Istennek újtestamentumi népe, kerüljék a testi kívánságokat, engedelmeskedjenek a felsőségnek, kövessék Krisztust   (1Pt 2:1-18)
Szolgák kötelességei   (1Pt 2:18-26)
Házastársak kötelességei   (1Pt 3:1-8)
Intés mindenkihez, szeretetre és szelídségre   (1Pt 3:8-18)
Krisztus poklokra szállásáról. A keresztségről   (1Pt 3:18-23)
A szenvedésben a keresztény Istent dicsőítse   (1Pt 4:1-20)
Az egyházi szolgák kötelessége   (1Pt 5:1-5)
Intés alázatosságra, Istenbe való bizodalomra, vigyázásra   (1Pt 5:5-10)
Áldáskívánás   (1Pt 5:10-12)
Üdvözletek és befejezés   (1Pt 5:12-15)
A halálhoz közelgő apostol intése a kereszténységben való igyekezetre   (2Pt 1:1-12)
Krisztus megdicsőüléséről és a prófécia szilárdságáról   (2Pt 1:12-22)
Óvás bűnös hamis tanítóktól   (2Pt 2:1-23)
Az Úr látszólag késlekedő eljövetelének és világ végének bizonyossága   (2Pt 3:1-11)
Arra való méltó elkészülés   (2Pt 3:11-17)
Befejezés   (2Pt 3:17-19)
Az élet Ígéjéről és az Istennel való közösségről a bűnöktől való megtisztulás által   (1Jn 1:1-11)
Közösség Isten Fiával. Az igazi keresztény megtartja annak parancsolatait, szereti felebarátait és kerüli a világ testi kívánságait   (1Jn 2:1-18)
Óvás az antikrisztusoktól és intés a Krisztusban való megmaradásra   (1Jn 2:18-30)
Ismertető jelei azoknak, a kik az Isten gyermekei: a bűnt nem teszik, felebarátaikat szeretik és Istenhez bizalommal viseltetnek   (1Jn 3:1-25)
A hamis tanítókat meg kell vizsgálni, a szeretetet Isten iránt és felebarátaink iránt gyakorolni. Az Isten szeretet   (1Jn 4:1-22)
A hit, a mi legyőzi a világot   (1Jn 5:1-6)
A Lélek bizonyságtétele   (1Jn 5:6-14)
Az egymásért való imádkozás ereje   (1Jn 5:14-22)
A hívő asszonyoknak és gyermekeiknek   (2Jn 1:1-4)
Intés a befogadott igazságban való megmaradásra   (2Jn 1:4-14)
Gájusznak. Az atyafiak iránt való vendégszeretetnek dicsérete és ajánlása   (3Jn 1:1-9)
Óvás gonosz példától   (3Jn 1:9-16)
Óvás gonosz ámítóktól   (Júd 1:3-20)
Intés a hitben és tiszta tudományban való állhatatosságra   (Júd 1:20-24)
Befejezés   (Júd 1:24-26)
Előszó és beköszöntő   (Jel 1:1-9)
A megdicsőült Emberfiának megjelenése   (Jel 1:9-17)
A hét csillag és hét gyertyatartó titka   (Jel 1:17-21)
Krisztus levele az efézusi gyülekezethez és felvigyázójához   (Jel 2:1-8)
Krisztus levele a smirnai gyülekezethez és felvigyázójához   (Jel 2:8-12)
Krisztus levele a pergámumi gyülekezethez és felvigyázójához   (Jel 2:12-18)
Krisztus levele a thiatirai gyülekezethez és felvigyázójához   (Jel 2:18-30)
Krisztus levele a sárdisi gyülekezethez és felvigyázójához   (Jel 3:1-7)
Krisztus levele a filadelfiai gyülekezet és felvigyázójához   (Jel 3:7-14)
Krisztus levele a laodiceai gyülekezet és felvigyázójához   (Jel 3:14-23)
Isten felséges voltának jelenése, és az ünnepies imádat az ő trónja körül   (Jel 4:1-12)
A Bárány elveszi a hétpecsétes könyvet   (Jel 5:1-15)
Az első hat pecsét felszakítása   (Jel 6:1-18)
A tizenkét törzsből elpecsételtek   (Jel 7:1-9)
A minden népekből megváltottak üdvözült sokasága   (Jel 7:9-18)
A hetedik pecsét felbontása   (Jel 8:1-6)
Az első négy trombitaszó   (Jel 8:6-13)
Három jaj   (Jel 8:13-14)
Az ötödik trombitaszó az első jaj   (Jel 9:1-13)
A hatodik trombitaszó a második jaj   (Jel 9:13-22)
Az angyal kezében könyv, melyet János elnyel. A hét mennydörgés   (Jel 10:1-12)
Az Isten templomának megmérése. Két tanúbizonyság megöletik és ismét feltámad   (Jel 11:1-15)
A hetedik trombitaszó, harmadik jaj hamar eljő   (Jel 11:15-20)
A napba öltözött asszony és a sárkány. Mihály harca a sárkánnyal   (Jel 12:1-19)
A tengerből jövő hétfejű vadállat   (Jel 13:1-11)
A földből jövő kétszarvú vadállat (hamis próféta)   (Jel 13:11-19)
A 144000 a Sionon   (Jel 14:1-6)
Három angyal jő, de egyúttal intő üzenetet hoz   (Jel 14:6-14)
Vidám aratás és rettenetes ősz   (Jel 14:14-21)
A kik az üvegtengernél énekelnek   (Jel 15:1-5)
Az utolsó hét csapás. Előkészület a harag hét poharának kitöltésére   (Jel 15:5-9)
A hét angyal kitölti az Isten haragjának hét poharát   (Jel 16:1-22)
Babilon, a veres fenevadon ülő nő, a Bárány által legyőzetik   (Jel 17:1-19)
Babilon leomlása   (Jel 18:1-9)
Királyok, kalmárok és hajósok jajgatása. Öröm a mennyben   (Jel 18:9-25)
Örömének Babilon leomlásán   (Jel 19:1-6)
A bárány menyegzője   (Jel 19:6-11)
Krisztus megjelenése   (Jel 19:11-17)
A vadállat és a hamis próféta vége   (Jel 19:17-22)
A sátán ezer évre megkötöztetik: első feltámadás   (Jel 20:1-7)
Góg és Magóg   (Jel 20:7-11)
Az utolsó ítélet   (Jel 20:11-16)
Új ég, új föld, új Jeruzsálem   (Jel 21:1-28)
Az élet folyóvize és fája. Az üdvözültek közössége Istennel   (Jel 22:1-6)
Komoly intés és óvás   (Jel 22:6-18)
Befejezés   (Jel 22:18-22)
     Beállítások - A beállítások a böngésző cookiet használják

Részletes beállítások

Alapfordítás Sor az igeversek között
Párhuzamos fordítás mutatása Igerversek sorszáma vastagon
Címzés mutatása
Utalások ablak bekapcsolása Utalások az igeversek után
Igeversek betű mérete [J] - Ugrás link az igeversek után
Betű típus    [*] - Szöveg kijelölés az igeversek után
Háttér szín [L] - Utalás ajánlás az igeversek után
Betű szín

EgyszerüBővitettPárhuzamosUtalásos

Ment Elvet